Erõszakkal megoldható a konfliktus!?

A konfliktus jelen van a hozzátartozókkal kapcsolatos mindennapi viszonyokban, de a

csoportok/közösségek között illetve a csoportokon/közösségeken belül is.

A konfliktusban résztvevő felek, akár az emberek közötti, akár a társadalmi szintű konfliktusokban erőszakot alkalmaznak abból a meggyőződésből, hogy szükségleteik és érdekeik legitimek, ezzel igazolva az általuk alkalmazott erőszakot (ezt a védekezést használják saját igazuk bizonyítására), miközben a konfliktusban részt vevő többi fél szükségleteit és érdekeit nem veszik figyelembe, sőt, feltételezéseikben magától értetődő a másik fél ártó szándéka, ami viszont rájuk nem vonatkoztatható. 

 

Az a feltételezés, hogy erőszakkal megoldható a konfliktus, csak abban az esetben helytálló, ha a

megoldás alatt a konfliktusban részt vevő másik vagy többi fél megsemmisítését, eltávolítását értjük, és ha mellőzzük azt a tényt, hogy az erőszakos módszerek alkalmazásával létrejön egy konfliktus-megoldási modell, amelyet azután más ellentétek megoldásakor is alkalmaznak, mégpedig a konfliktusban eredetileg részt vett valamely fél keretében kialakuló konfliktusok esetében. 

 

Nehezen nevezhető megoldásnak az a helyzet, amelyben az erőszakkal létrejött megoldást az egyik vagy az összes többi fél is igazságtalannak tartja, legitim érdekei megsértésének illetve magvalósításuk megakadályozásának tekinti (saját megítélése szerint), hiszen továbbra is fennáll a saját érdekek megvalósításával kapcsolatos igény, amit csak még inkább felerősít a saját nézőpontból táplálkozó vágy az igazságszolgáltatásra, igen gyakran pedig a bosszúvágy is.
forrás: Erőszakmentesség