Szandra három gyerekkel menekült el erőszakos férjétől. Nyíltan vállalja a történetét, hogy felhívja a figyelmet: nagyon sokan szenvednek az otthoni megaláztatásoktól, amit a hivatalokban csak tetéznek.
Szandra első babáját még boldog házasságba szülte, noha azt
mondja: visszagondolva, már akkor is komolyan kellett volna vennie a
néha elcsattanó pofonokat, láblendítéseket. A második gyermeke születése
előtt nem sokkal férje elvesztette jó állását, ezzel mindennapossá vált
nála az ivás és egyre gyakoribbá az erőszak. A férfit egy idő után már
az sem zavarta, hogy a gyerekek látják a szörnyűségeket.
Sokasodó
testi és lelki sérülései ellenére a feleség évekig hitt abban, hogy
helyrehozható a kapcsolat. Ezért hiába menekült gyermekeivel sokszor
édesanyjához vagy albérletbe, végül mindig otthon kötöttek ki. Egészen
addig, amíg a gyámügyhöz is eljutott az asszonyverések híre. Akkor már
az a veszély fenyegetett, hogy elviszik a gyerekeket. Ekkor
gyakorlatilag nem volt más megoldás, mint költözni, de végleg. Lehetőleg
messzire.Szandra és 3 gyermeke immár másfél éve él 160 kilométerre egykori otthonától. Férjével már csak a bírósági tárgyalásokon találkozik, de az elmúlt évek örök nyomot hagynak a lelkén.
A Hír24-nek nyíltan beszélt a verésekről, a megaláztatásokról, mindenről, amivel a családon belüli erőszak áldozatai küzdenek.
Ez a videó tízezrek segélykiáltása az ő hangján:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése